Warning: session_start(): open(/var/www/www/helysegek.hu/tmp//sess_t1aultkk14lh3hpkhgg0vhrb05, O_RDWR) failed: Disc quota exceeded (69) in /var/www/www/helysegek.hu/www/main.php on line 22
marvanycsiszolás márványpolirozás Professzionális takarítás és tisztítás - marvanycsiszolás márványpolirozás takarítás tisztítás szőnyeg zöld takarítás - A márvány kőzettani képződése
Belépés
KezdőlapHírekKeresésOldalakRegisztrációBelépés
Márványcsiszolás
Elérhetőség
Hírek cégünkről
Márványcsiszolás
Referencia munkák
Video bemutató
Előtte-utána
Ajánlatkérő

Kedvencekhez Márvány és mészkő tartóssága
2012-05-17 07:49:19

Kedvencekhez Visszavarázsoljuk padlója eredeti fényét
2012-05-13 11:22:37

Kedvencekhez Karbantartástól a felújításig
2012-05-13 11:19:48

Kedvencekhez Márványfelület ápolása
2012-05-13 11:09:37

Kedvencekhez Gránit vagy márvány ?
2012-05-13 11:04:00

Kedvencekhez Márvány csiszolás a Várkert Palotában
2012-05-13 10:54:18

A márvány kőzettani képződése A márvány kőzettani képződése
2012-05-13 10:33:56

A márvány kőzettani képződése

A márvány kőzettani képződése, keletkezése:
A márvány (keménymészkő, mészkő stb.) vegyileg és gyakorlatilag teljes egészében (95,0 - 100,0 %-ban) kalcium-karbonát, azaz CaCO3. Az értékesebb, nemes márvány, tömör, kristályos szerkezetű, azaz átkristályosodott mészkő (kalcit, mészpát és egyéb kőzetalkotó ásványokkal).
A márvány megjelenése (színe, erezete, rajzolata) és szerkezeti felépítése (kristályszerkezete) továbbá felhasználás szempontjából meghatározó tulajdonságai, fontosabb alkalmazástechnikai (műszaki, minőségi) jellemzői (pl. sűrűség, tömörség, porozitás, szilárdság, keménység, kopásállóság, vízfelvétel, fagyállóság, időjárás-állóság, fényezhetőség, stb.) kőzettani eredetétől, keletkezési (képződési) folyamatától függően igen széles határok között változnak.
Ez a körülményt mintegy biztosítja a márvány rendkívüli sokrétűségét, gazdag választékát felhasználási területén. (Erre egyértelmű választ adnak a különféle márványok születési eredeti, azaz kőzettani keletkezésének fizikai, kémiai, sőt az ehhez kapcsolódó tengeri élőlények biológiai, és élettani folyamatai. Érdemes ezt röviden áttekinteni, elsősorban azért mert ez a márvány sokrétű felhasználási területét is mintegy körülhatárolja.
Ismeretes az a tény, hogy a földkérget alkotó elemek közül a következők a meghatározó jellegűek, mivel azok képezik annak anyagát mintegy 97 - 98 %-ban. Ezek a legfontosabb kémiai elemek az előfordulás (a gyakoriság, tehát a földkérget felépítő összetétel) %-ában a következők (a földkéreg kb. 16 km vastagságú részében):
O oxigén
49,50%
46,60%
Si, szilícium
25,70%
27,70%
Al, alumínium
7,50%
8,10%
Fe, vas
4,70%
5,00%
Ca, kalcium
3,39%
3,60%
Na, nátrium
2,63%
2,80%
K, kálium
2,40%
2,60%
Mg, magnézium
1,93%
2,10%
Összesen:
97,95%
98,50%
Látható, hogy a Kalcium (Ca2+) ezek közül az előkelő 5. helyet foglalja el. (A kőzettanilag hozzá kapcsolódó, másik földalkáli fém a magnézium, (Mg2+) a még mindig előkelő 8. helyen áll.
A Ca és Mg hidrogénkarbonátjai (HCO3-) vízben jól oldódnak. Az ehhez szükséges széndioxidot (CO2) a levegőből veszik fel (amely annak mintegy 0,03 %-ban állandó alkotó részét képezik, amely az asszimiláció, a növényvilág kialakulásának és életműködésének alapvető feltétele, ill. legfontosabb „tápanyaga". Ez az átalakulás a márványok mállási folyamatában is meghatározó szerepet játszik, amelyet a további fejezetek részletesen ismertetnek.
Az említett oldódási folyamat eredményeképpen pl. napjainkban a folyók évenként 600 millió tonna kalciumot visznek a tengerekbe (karbonátok, hidrogén karbonátok alakjában).
Az Óceánba kerülő kalcium-hidrokarbonát a Ca(HCO3)2 a legmélyebb rétegek kivételével nem marad meg ilyen alakban. Különféle, főleg mikroszkopikusan apró élő szervezetek életfolyamatai közvetítésével a Ca(HCO3)2 elbomlik széndioxidra, vízre és normális CaCO3 -ra:
Ca(HCO3)2 =CaCO3+ H2O + CO2
A semleges CaCO3-ot a különféle élő szervezetek használják fel életműködésükhöz szükséges védőhéjazatok (pl. csigaház, kagylóhéj, rákpáncél stb.) felépítésére.
(Ezek a már mészkővé, márvánnyá alakult kőzetekben is gyakran megmaradnak, min un. ősképződmények.)
Azt, hogy a kalcium kinyerése, megkötése céljából milyen hatalmas munkát kell elvégezniük ezeknek az élő szervezeteknek, már abból is megítélhető, hogy pl. az osztrigának saját héjazata felépítéséhez a testsólya 50-ezerszeresét kitevő vízmennyiséget kell szervezetén keresztül bocsátania!
(Általában a tengeri lények héjazatában a CaCO3 mellett átlagosan 1 % -nyi, egyes fajoknál max. 13 %-nyi MgCO3 is előfordul.)
A szervezetek életfolyamatának megszűnte után a mészhéjak, mészvázak sorsa különbözőképpen alakul. Egy részük a tengervízben elnyelődött szénsav hatására újból feloldódik:
CaCO3+ H2 O + CO2 ->• Ca (HCO3) 2
és újra részt vesznek az előbbi körfolyamatban. A másik (lényegesen nagyobb részük pedig a tengerek nem túlságosan mély fenékrészén leülepszik. Az évmilliók során kolosszális mennyiségben felgyülemlő mészváz- héj-telepeken a szerves kötőanyag lassanként