Belépés
KezdőlapHírekKeresésOldalakRegisztrációBelépés
Márványcsiszolás
Elérhetőség
Hírek cégünkről
Márványcsiszolás
Referencia munkák
Video bemutató
Előtte-utána
Ajánlatkérő

Kedvencekhez Márvány és mészkő tartóssága
2012-05-17 07:49:19

Kedvencekhez Visszavarázsoljuk padlója eredeti fényét
2012-05-13 11:22:37

Kedvencekhez Karbantartástól a felújításig
2012-05-13 11:19:48

Kedvencekhez Márványfelület ápolása
2012-05-13 11:09:37

Kedvencekhez Gránit vagy márvány ?
2012-05-13 11:04:00

Kedvencekhez Márvány csiszolás a Várkert Palotában
2012-05-13 10:54:18

A márvány kőzettani képződése A márvány kőzettani képződése
2012-05-13 10:33:56

A márvány kőzettani képződése

A márvány kőzettani képződése, keletkezése:
A márvány (keménymészkő, mészkő stb.) vegyileg és gyakorlatilag teljes egészében (95,0 - 100,0 %-ban) kalcium-karbonát, azaz CaCO3. Az értékesebb, nemes márvány, tömör, kristályos szerkezetű, azaz átkristályosodott mészkő (kalcit, mészpát és egyéb kőzetalkotó ásványokkal).
A márvány megjelenése (színe, erezete, rajzolata) és szerkezeti felépítése (kristályszerkezete) továbbá felhasználás szempontjából meghatározó tulajdonságai, fontosabb alkalmazástechnikai (műszaki, minőségi) jellemzői (pl. sűrűség, tömörség, porozitás, szilárdság, keménység, kopásállóság, vízfelvétel, fagyállóság, időjárás-állóság, fényezhetőség, stb.) kőzettani eredetétől, keletkezési (képződési) folyamatától függően igen széles határok között változnak.
Ez a körülményt mintegy biztosítja a márvány rendkívüli sokrétűségét, gazdag választékát felhasználási területén. (Erre egyértelmű választ adnak a különféle márványok születési eredeti, azaz kőzettani keletkezésének fizikai, kémiai, sőt az ehhez kapcsolódó tengeri élőlények biológiai, és élettani folyamatai. Érdemes ezt röviden áttekinteni, elsősorban azért mert ez a márvány sokrétű felhasználási területét is mintegy körülhatárolja.
Ismeretes az a tény, hogy a földkérget alkotó elemek közül a következők a meghatározó jellegűek, mivel azok képezik annak anyagát mintegy 97 - 98 %-ban. Ezek a legfontosabb kémiai elemek az előfordulás (a gyakoriság, tehát a földkérget felépítő összetétel) %-ában a következők (a földkéreg kb. 16 km vastagságú részében):
O oxigén
49,50%
46,60%
Si, szilícium
25,70%
27,70%
Al, alumínium
7,50%
8,10%
Fe, vas
4,70%
5,00%
Ca, kalcium
3,39%
3,60%
Na, nátrium
2,63%
2,80%
K, kálium
2,40%
2,60%
Mg, magnézium
1,93%
2,10%
Összesen:
97,95%
98,50%
Látható, hogy a Kalcium (Ca2+) ezek közül az előkelő 5. helyet foglalja el. (A kőzettanilag hozzá kapcsolódó, másik földalkáli fém a magnézium, (Mg2+) a még mindig előkelő 8. helyen áll.
A Ca és Mg hidrogénkarbonátjai (HCO3-) vízben jól oldódnak. Az ehhez szükséges széndioxidot (CO2) a levegőből veszik fel (amely annak mintegy 0,03 %-ban állandó alkotó részét képezik, amely az asszimiláció, a növényvilág kialakulásának és életműködésének alapvető feltétele, ill. legfontosabb „tápanyaga". Ez az átalakulás a márványok mállási folyamatában is meghatározó szerepet játszik, amelyet a további fejezetek részletesen ismertetnek.
Az említett oldódási folyamat eredményeképpen pl. napjainkban a folyók évenként 600 millió tonna kalciumot visznek a tengerekbe (karbonátok, hidrogén karbonátok alakjában).
Az Óceánba kerülő kalcium-hidrokarbonát a Ca(HCO3)2 a legmélyebb rétegek kivételével nem marad meg ilyen alakban. Különféle, főleg mikroszkopikusan apró élő szervezetek életfolyamatai közvetítésével a Ca(HCO3)2 elbomlik széndioxidra, vízre és normális CaCO3 -ra:
Ca(HCO3)2 =CaCO3+ H2O + CO2
A semleges CaCO3-ot a különféle élő szervezetek használják fel életműködésükhöz szükséges védőhéjazatok (pl. csigaház, kagylóhéj, rákpáncél stb.) felépítésére.
(Ezek a már mészkővé, márvánnyá alakult kőzetekben is gyakran megmaradnak, min un. ősképződmények.)
Azt, hogy a kalcium kinyerése, megkötése céljából milyen hatalmas munkát kell elvégezniük ezeknek az élő szervezeteknek, már abból is megítélhető, hogy pl. az osztrigának saját héjazata felépítéséhez a testsólya 50-ezerszeresét kitevő vízmennyiséget kell szervezetén keresztül bocsátania!
(Általában a tengeri lények héjazatában a CaCO3 mellett átlagosan 1 % -nyi, egyes fajoknál max. 13 %-nyi MgCO3 is előfordul.)
A szervezetek életfolyamatának megszűnte után a mészhéjak, mészvázak sorsa különbözőképpen alakul. Egy részük a tengervízben elnyelődött szénsav hatására újból feloldódik:
CaCO3+ H2 O + CO2 ->• Ca (HCO3) 2
és újra részt vesznek az előbbi körfolyamatban. A másik (lényegesen nagyobb részük pedig a tengerek nem túlságosan mély fenékrészén leülepszik. Az évmilliók során kolosszális mennyiségben felgyülemlő mészváz- héj-telepeken a szerves kötőanyag lassanként elbomlik és így visszamarad a mészváz ásványi (szervetlen) alkotórésze kalcium-karbonát, azaz mészkő alakjában.
A tengervízben lévő CO2 az előbbiek szerint lassan kioldja ezekből a karbonát telepekből a kalcium-karbonátot s így itt feldúsul a magnézimkarbonát. Így keletkeztek a hatalmas dolomit, (CaMg(C03) 2) vagy magnezit (= magnézium-karbonát, MgC03) -masszívumok, azaz őshegységek, telepek.
A geológiai mozgások és a földkéreg elmozdulása következtében az ilyen telepek a földfelszínre kerülnek, (így képeznek hegységeket), vagy más kőzetek elborítják, befedik azokat. Ez utóbbi esetben a hatalmas rétegnyomás következtében a mészkő tömörödik, idővel átkristályosodik, azaz márvánnyá alakul.
Ugyanakkor a földkéreg mélyén a nagy nyomás alatti CO2 -al telített vizek (= szénsav) a feltörő, útjukban lévő mésztelepeket érintve azokból CaCO3-ot oldanak ki Ca(HC03)2 alakjában (az előbbi oldási folyamat révén) és így a kőzet egy részét a mélységből oldott állapotban eltávolítják.
Hosszú évezredek során, ily módon hatalmas földalatti üregek, barlangok, patakok stb. képződnek.
Ismeretesek a napjainkban is tartó un. karszt-jelenségek, cseppkőbarlangok képződése, amelyben hazánk, így Budapest és környéke is bővelkedik.
A Ca(HC03)2-al telített víz a földfelszínre törve CO2 tartalmának jelentős részét elveszti, s ennek következtében az oldott CaC03 tömör szerkezetű un. édesvízi (kemény) mészkő kiválik s igen szép erezetes, réteges képződményeket hoz létre (travertin, travertinó, aragonit mészkő stb.)
Gyakorlatilag az előbbi oldási folyamat fordítottja játszódik le, azaz:
Ca(HC03)2 -> H20 + C02 + CaC03
(Ez lényegében az ipari, háztartási gyakorlatból jól ismert un. vízkő, kazánkő-képződési, de egyben un. kemény vizek lágyítási folyamata is.)
A Föld geokémiai történetében állandóan folyamatban van (napjainkban is) a kalciumnak a szilikát vegyületekből, kőzetekből karbonátokká való átalakulása (mállása) koncentrálódása (feldúsulása) is.
A kalcium körforgása a természetben - amely a mészkő, márvány képződésének meghatározó folyamata - röviden a következő:
Kőzetek, szilikátok mállása -> a karbonátok víz és CO2 hatására vízoldható Ca(HCO3)2, Mg(HCO3) esetleg egyéb hidrokarbonátokká való átalakulása és felgyülemlése a tengerekben.
Ez a két folyamat, amely a kalcium szétszóródásához (diszperziójához) vezet, még nincs közvetlen kapcsolatban a szerves élettel. A kalcium (és magnézium) vándorlásának utolsó fejezete annak koncentrálódása és kiülepedése a tengervízben az élő szervezetek előbbi életműködési folyamata eredményeképpen.
A földfelszínen minden természetes kalcium-karbonát (mészkő, márvány, dolomit, dolomitmárvány stb.) réteg keletkezése az egykori (őstengeri) élő szervezeteknek köszönhető.
E képződési folyamatba csekély koncentrációban más ásványi anyagok, különféle vegyületek és egyéb (gyakran szerves) anyagok is bekapcsolódnak és így alakulnak ki felmérhetetlen gazdag választékban a nemes mészkövek, márványok színárnyalata, rajzolata, eredete, kristályos szerkezete és egyéb értékes, meghatározó jellegű tulajdonságai.
Szinte minden márvány (és mészkő) megjelenés és tulajdonsága az előfordulási helye (bányája) szerint változik.
Éppen ezért azokat többnyire ennek megfelelően is szokás elnevezni. (így váltak fogalommá már az ókorban; napjainkig is fennmaradóan pl. a carrarai, paroszi, anatóliai stb. márványok.)
Az előbbiek alapján a márvány tehát un. átalakult (metamorf) üledékes kőzet.
A teljesség kedvéért érdemes az MSZ 18281 szerinti (mindmáig nem egészen pontosított) kőzettani besorolást áttekinteni a márvány elhelyezkedése, ill. a kőzetcsoportokba való beilleszkedése vonatkozásában.
Nyomtatóbarát változat | Barátomnak küldöm |
Felhasználói név
Jelszó


Elfelejtette jelszavát?
Elérhetőség: 06 70/3393-555

Elérhetőségeink:
2051 Biatorbágy, Rákóczi utca 24/E
Tel. / Fax:36/23311156
Mobil: 70/3393555
E-mail: info@amsystem.hu

Ács Miklós ügyvezető igazgató
Okleveles Nemzetközi Épülettisztító

Kedvencekhez Márvány és mészkő tartóssága
2012-05-17 07:49:19

Kedvencekhez Márvány felületek csiszolása, polírozása
2012-05-13 10:51:25

Kedvencekhez Márvány védelme
2012-05-13 10:47:48

Kedvencekhez Márványpadló tisztántartása, takarítása
2012-05-13 10:39:38

Kedvencekhez A márvány kőzettani képződése
2012-05-13 10:33:56

Hircom hrek | Linkek
developed by Centrumnet Systems